Robin Frijns
A 26 éves holland néhány éve a nevelőszériákban nyújtott teljesítménye alapján egy olyan fiatal pilótának ígérkezett, akiért kapkodni fognak a Formula-1-es csapatok, de végül csak a kisebb istállókkal került kapcsolatba. Pedig a karrierje álomszerűen indult, és mindenki szupertehetségnek kiáltotta ki az után, hogy újoncként előbb a Formula Renault 2.0-ás, majd rá egy évre a 3.5-es sorozatában koronázták bajnokká. Az utóbbi, 2012-es évadot ráadásul igencsak drámai módon nyerte meg, miután a mindent eldöntő utolsó barcelonai futamon összeakadt bajnoki riválisával, Jules Bianchival, és a francia kiterelésével megőrizte hárompontos előnyét a tabellán.
A Red Bull, aki akkoriban főként a motorszállítója nevelőszériáiból választotta ki a junior programjuk újdonsült tagjait, természetesen Frijnst is megkereste, és eleinte egy tesztvezetés lehetőségével ajándékozták meg. Ez meg is történt a Moscow Racewayen, és ezután jogosan kelt szárnyra a pletyka, hogy a holland csatlakozhat a „bikákhoz”, sőt egy fiatal pilóták tesztjén való részvételt is emlegettek.
Azonban Frijns pályafutása során csak egyszer, a moszkvai alkalommal ölthette magára a Red Bull overallját, ugyanis eközben egy újságíró helytelenül közölte le a szavait, amikor a csatlakozásról kérdezték. Az interjúban az állt, hogy Frijns semmiképp sem fogadná el a Red Bull ajánlatát, mert „úgy bánnak a fiataljaikkal, mint a kutyával”. Hiába hangsúlyozta később a holland, hogy nem mondott ilyet és egy hazugság áldozata, de ezután kicsit sem meglepő, hogy végül nem telefonáltak többet Milton Keynesből.
A botrányos esetet követően 2013-ban Frijns a Sauber tesztpilótája lett, ám nem rendelkezett egy F1-es üléshez elegendő támogatói háttérrel. Ami viszont ennél is meglepőbb, hogy egy teljes GP2-es szezonra sem volt elegendő a pénze, és emiatt csak öt versenyhétvégén vehetett részt, ám ezek közül egy futamon a dobogó tetején ünnepelhetett.
A következő szezonban a Caterhamnél kapott hasonló szerepkört, de az év végén végleg feladni kényszerült az F1-es álmait. 2015-ben a sportautózás felé fordult, azon belül a Blancpain GT-ben indult el, és egyből meg is nyerte a sorozatot. Ezt követően meghívást kapott a Formula E-be is, de végül megmaradt az ezzel páhuzamosan futó sportautós karrierjénél. Mindvégig az Audit erősítette, és ennek meg is lett az eredménye. A DTM-ből visszavonuló, ám egy utolsó fordulóra visszatérő Mattias Ekströmöt vele kívánja helyettesíteni az Audi, ami kétségtelenül egy szép előrelépés az utóbbi évek nehézségei után.
Felix Rosenqvist
A svéd korunk egyik legtehetségesebb pilótája, ám mégsem hozták sosem hírbe Formula-1-es csapattal, még egy teszt- vagy fejlesztőpilótai lehetőség sem merült fel vele kapcsolatban. Ennek oka bizonyára inkább anyagi vonzatú, minthogy Rosenqvist képességeivel lenne probléma, ugyanis annak ellenére, hogy eddig a Formula-1 kivételével jóformán végigjárta a formulaautó és sportautó sorozatok széles palettáját, mindenhol el voltak tőle ragadtatva.
Rosenqvist formulaautós karrierje kezdetén különböző Formula Renault 2.0-ás sorozatokban vett részt, és miután rendre meg is nyerte azokat, a Formula-3-ba lépett fel, ahol példanélküli módon öt teljes szezont húzott le. Hiába végzett minden év végén többnyire a TOP 3-ban, de legalább a TOP 10-ben, egészen a 2015-ös bajnoki címéig nem volt lehetősége a továbblépéshez, annak ellenére sem, hogy Makaóban is nyerni tudott kétszer.
Rosenqvist ezután –többnyire beugróként– elindult az Indy Lightsban, a Blancpain GT-ben, a DTM-ben, és megannyi sportautó versenyen is. Sikeres beugrásaival pedig annyira lenyűgözte a közvéleményt, hogy végre megkeresték a Formula E-ből, ahol a 2016-17-es szezont egyből a harmadik helyen zárta a Mahindra Racing pilótájaként. A svéd emellett a japán Super Formulában is elindult, és szintén harmadikként zárt. Rosenqvist az idei szezonra is maradt a Mahindránál, és két futamgyőzelemének köszönhetően még a legrosszabb pillanatban lesújtó technikai hibái ellenére is a bajnoki tabella 3. helyén áll. Japánban is marasztalták, a Jenson Buttont, Heikki Kovalainent, és Kamui Kobajasit is a mezőnyében tudó Super GT sorozatban osztozik japán csapattársával egy Lexuson, egy futam után a negyedik a bajnokságban.
Alex Lynn
Alex Lynnt néhány éve még a Formula-1-es paddock rendszeres vendégeként ismerhettük, egészen pontosan a Williams garázsából, egészen addig, amíg meg nem érkezett Lance Stroll. A fiatal brit pilóta együléses karrierjét hazája Formula Renault-s bajnokságában kezdte, és annak megnyerése után előbb a brit Formula-3-ban, majd a Formula-3-as Európa-bajnokságban versenyzett, utóbbi sorozatban a harmadik helyen zárt.
Nem meglepő, hogy ezután a GP3 lett számára a következő állomás, az viszont kissé váratlan volt, hogy 2014-ben újoncként rögtön a sorozat bajnokává avanzsál. Ebben az évben a Red Bull junior pilótája volt Lynn, ám egy szezon után máris szakított az energiaitalosokkal új kihívások után keresve. Ki tudja, lehet, hogy ez a döntése most erősen rányomja a bélyegét a pályafutása jelenlegi szakaszára, viszont abban az időben a Red Bull pilótaprogramja dúskált a tehetségesebbnél tehetségesebb pilótákban (Carlos Sainz, Max Verstappen, Danyiil Kvjat, Pierre Gasly), és egy ilyen csapatból akkor tényleg nem volt könnyű kitűnni.
Egyéb lehetőségei pedig voltak Lynn-nek, előbb a Lotus F1-es csapatának ajánlatát fogadta el az év végi tesztekre, majd 2015-től a Williamset erősítette fejlesztőpilótaként. Lynn nem titkolt szándéka egy Valtteri Bottaséhoz hasonló F1-es debütálás volt, aki szintén a GP3-as bajnoki címe után dolgozott évekig a háttérben a grove-i istállónál, és kivárt addig, amíg pilótafronton üresedés lesz. Erre pedig Felipe Massa közelgő visszavonulásának köszönhetően minden esély megvolt.
Végül a számításait feltehetőleg egy kissé saját teljesítménye, de legfőképpen Lance Stroll húzta keresztül, aki 2016-ban érkezett a csapathoz ugyanabba a szerepkörbe, mint Lynn, viszont az anyagi háttere kicsit sem volt a britéhez mérhető. Lynn eközben a GP2-ben versenyzett, ahol 2016-ban sem tudott túllendülni az előző évi eredményén, ugyancsak a hatodik helyen zárt.
Ezután –először beugróként– csatlakozott a Formula E mezőnyéhez, ahol máris a legelső versenyhétvégéjén, New Yorkban pole pozíciót szerzett. Az idei évadban maradt a DS Virgin Racing versenyzője, és 17 ponttal a bajnokság 14. helyén áll.
Mitch Evans
A még mindig csak 23 éves új-zélandi pilótát elsőként hazájában, illetve Ausztráliában fedezték fel, és maga Mark Webber volt az, aki még aktív Formula-1-es versenyzőként szárnyai alá vette Evanst. 17 évesen már a GP3-ban versenyzett, ahol első szezonjában nyolcadik lett az év végi összesítésben, egy évvel később, 2012-ben viszont már megnyerte azt.
GP3-bajnokként lépett fel tehát 2013-ban a GP2 mezőnyébe, amit négy szezonon keresztül erősített. Evans ez idő alatt öt győzelmet szerzett, legjobb eredménye pedig egy bajnoki negyedik helyezés volt. Ennél tovább már nem maradt a sorozatban, és miután egy F1-es csapat figyelmét sem keltette fel, elfogadta a Formula E-be belépő Jaguar ajánlatát, melynek a 2016-17-es szezon óta tagja. A bajnokság jelenlegi kiírásában a tabella nyolcadik helyén áll, első és eddigi egyetlen dobogóját az elektromos sorozatban a tavalyi hongkongi ePrix második futamán szerezte.
Sorozatunk előző része itt olvasható, benne Alexandre Prémat-val, Luca Filippivel, Luiz Raziával, Davide Valsecchivel, és Fabio Leimerrel, a második rész pedig ezen a linken érhető el Oliver Turvey, Sam Bird, és Antonio Felix da Costa főszereplésével.
