Kevés versenyzőről cikkeztünk annyit az elmúlt fél évben, mint Carlos Sainzról, aki egy hat hónapon át tartó saga végére tett pontot azzal, hogy aláírt a Williamshez. A GQ Spainnek adott interjújában a Ferraritól távozó versenyző részletesen beszélt legendás édesapjával való kapcsolatáról, aki természetesen óriási hatással volt személyiségére és karrierjére egyaránt.
„Nagyon számít apám szemlélete és véleménye, mert végső soron ő a mentorom, a menedzserem, az apám, a barátom, ő a mindenem” – kezdte Sainz. „Szóval nyilvánvalóan hatással van rám, de azt hiszem, bennem is megvan az a jellem, ami arra késztet, hogy megpróbáljak csapatjátékos lenni, amennyire csak lehet ebben a nagyon kemény, nagyon intenzív sportágban, ahol önzőnek kell lenned.”
„A pályán igyekszem a lehető legagresszívabb lenni” – folytatta Sainz. „A pályán kívül viszont igyekszem jól viselni magam a különböző márkák és a csapatok szeme előtt, s az a célom, hogy úriemberként viselkedjek. Ez néha sikerül, néha viszont nehezebb” – mondta a spanyol, majd kitért a család idei talán legnagyobb örömére, az édesapja negyedik sikerével záruló Dakarra.
„Soha nem élveztem még annyira egy győzelmet sem, mint apám idei Dakar-sikerét, különösen azért, mert lehetőségem volt meglepni őt azzal, hogy ott lehettem, amikor áthaladt a célvonalon. Szerintem ez az egyik legszebb pillanat, amit családként valaha is átéltünk. Én is elmentem édesanyámmal, és hihetetlen volt. Úgy tűnik, hogy nem adja fel, és hogy újra megpróbálja” - árulta el Carlos Jr.
Arra a kérdésre, hogy milyen áldozatokat hozott a család, illetve ő maga azért, hogy ilyen sokáig a legmagasabb szinten versenyezzen, Sainz így felelt: „Hogy őszinte legyek, nem tekintem áldozatnak. Nem szeretem az áldozat szót, mert én úgy látom, hogy az áldozathozatal olyasmi, amihez nincs kedved, vagy ha valamit abba kell hagynod.”
„Nagyon agresszív szónak látom arra, amit mi, versenyzők vagy sportolók teszünk” – fejtette ki. „Végső soron inkább befektetésnek látom, én befektettem abba, ami most vagyok. Befektettem az időmet és az erőfeszítéseimet, befektettem az edzéseimbe, edzeni mentem bulizás helyett, és szimulátorozni mentem pihenés helyett.”
„Befektetésnek tekintem, hogy azzá a versenyzővé váltam, aki most vagyok, és nem tekintem áldozatnak, mert úgy gondolom, szerencsés vagyok, hogy kiskorom óta annak szentelhetem magam, amit a legjobban szeretek, amit a legjobban élvezek a világon: versenyekre járni, versenyzők közt lenni, gumiszagot és benzint érezni” – mondta, majd így zárta szavait:
„És ezért semmit, amit eddig csináltam, és amibe eddig befektettem, nem áldozatnak tekintettem, hanem inkább befektetésnek, hogy jobb sportolóvá és jobb versenyzővé váljak.”
