Kezdetben három, négy motorgyártó (méreteik, felszereltségük alapján ma már csak tuningműhelyeknek neveznénk) látta el az autósport csúcskategóriáját erőforrásokkal. Az igazi nagy változást a szabályrendszer liberalizálása hozta. A hetvenes évek végétől együtt futhatott a mezőnyben a 12 hengeres szívómotor, a V8-as szívómotor és a V6-os turbómotor.
A Formula-1 egyre szélesebb nyilvánosságának hatására a nagyobb autógyárak versenymotorok gyártásán kezdték törni a fejüket, egyenes arányban azzal, ahogyan tágult a piaci érdekeltség. A Porsche, a Lamborghini, a Monteverdi, a Yamaha vagy a Peugeot kifejezetten marketing okokból vágott bele az F1-es projektbe.
Sokáig a legeredményesebb versenymotornak a Ford Cosworth DFV V8-as bizonyult, amelyben a legtöbb fejlesztési tartalékot találhatták meg. Emellett viszonylagos egyszerűsége és alacsony ára is vonzóvá tette. Nagyon érdekes, hogy a motor egyik névadója, Keith Duckworth már 1978-ban hangosan gondolkodott kinetikus energia-visszanyerő rendszerekről és energiatakarékos motorokról…
Most nézzük meg, hogy a motorgyártók milyen eredményeket tudtak felhalmozni az évtizedek alatt.
Konstruktőr világbajnoki címek (1958-2014 között adták ki):
Ferrari motor |
16 |
1961, 1974, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2007, 2008 |
Renault motor |
12 |
1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 2005, 2006, 2010, 2011, 2012, 2013 |
Ford Cosworth motor |
10 |
1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1978, 1980, 1981 |
Honda motor |
6 |
1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991 |
Climax motor |
4 |
1959, 1960, 1963, 1965 |
Mercedes motor |
3 |
1998, 2009, 2014 |
Repco motor |
2 |
1966, 1967 |
TAG Porsche motor |
2 |
1984, 1985 |
Vanwall motor |
1 |
1958 |
BRM |
1 |
1962 |
A Renault motor a Williams partnereként ért el kiemelkedő eredményeket először, amikor 1992 és 1997 között zsinórban hatszor lettek világbajnokok. A következő hosszú sorozatot a Red Bull gyomrában teljesítette, 2010-2013 között négy évig volt verhetetlen.
A Ford Cosworth-nak „könnyebb dolga” volt, hiszen a mezőny nagyobbik felét ők látták el erőforrással több, mint 15 éven keresztül.
Az F1-es visszatérése előtt álló Honda sikersorozata is egyedülálló, 1986 és 1991 között megszakítás nélkül a konstruktőr világbajnok csapat tagjaként fürödhettek a dicsfényben. Még az sem zökkentette ki őket, hogy előbb a Williams, majd utána a McLaren fő partnereként dolgoztak.
A Mercedes motorjának három vb-címe volt, méghozzá háromféle csapattal. Először 1998-ban a McLarennel, majd 11 év múlva a Brawn színeiben, és végül most, 2014-ban a saját gyári csapat égisze alatt.
Futamgyőzelmek száma:
Ferrari 222 - Ford Cosworth 176, Renault 168, Mercedes 115, Honda 72, Climax 40, TAG-Porsche 25, BMW 20, BRM 18, Alfa Romeo 12, Maserati 11, Vanwall 9, Repco 8, Mugen-Honda 4, Matra 3, Porsche 1, Weslake 1.
Kettős győzelem (az első és a második helyen is ugyanaz a márka)
Ford Cosworth 108, Ferrari 82, Renault 56, Mercedes 47, Honda 29, Climax 16, TAG-Porsche 7, Alfa Romeo 5, BRM 5, Repco 4, BMW 4, Mugen-Honda 1, Maserati 1.