Mit csinálnál, ha nem autóversenyző lennél?
Sohasem gondoltam ebbe bele igazán, de talán közlekedési rendőrként el tudnám magam képzelni. Az autópályákon járőrözve akkor is közel lennék a sebességhez.
Mi volt a kedvenc tantárgyad az iskolában?
A sport! Nem mondom, hogy ne élveztem volna az iskolát, de sohasem igazán volt időm, hogy nagyon odakoncentráljak. Mindig a versenyzésen, a gokartokon járt az eszem, az óráim felét ki is kellett hagynom miattuk, és nem volt könnyű egyszerre csinálni a kettőt – de megoldottam.
Mi a legjobb hely, ahol eddig jártál?
Mondhatjuk, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, de én szeretek itt, ahol vagyok, Svájcban. Elég sokat láttam Indiából, amikor az MRF Challenge miatt oda jártam, és Ausztráliát is megjártam párszor, amit szintén szerettem. Ezeken a helyeken másmilyenek az emberek, és sok új tapasztalatot szerezhetünk.
Hova szeretnél még eljutni?
Sri Lankát érdekes lenne látni. Tudom, hogy egy kicsit más, mint India, de szeretném tudni, hogy egész pontosan mennyire más. De Costa Rica is érdekel – szeretem a természetet, a kígyókat, békákat és az ilyesmi dolgokat, bár a pókoknak nem vagyok nagy rajongója.
Mi a kedvenc filmed?
Nagyon szeretek filmezni! A kedvencem a Harry Potter-sorozat és az Avatar. Utóbbi mögött egészen lenyűgöző a technológiai háttér.
Mi a legértékesebb tulajdonod?
Egy kis serleg, amit apám adott nekem – ő nyerte azt egy bérgokartversenyen. Hatéves korom óta őrzöm a szobám legelőkelőbb helyén. Ezt tartom a valaha kapott legfontosabb trófeámnak, és még csak nem is én nyertem!
Ki az autósportos hősöd?
Az apám. Mindig próbálok tanulni abból, amit elért. A kezdetektől fogva egészen máig ő jelenti számomra a mércét. Nemcsak sportszakmai szempontból, hanem emberileg is csodáltam, hogyan tudott olyan egyenletes maradni hosszú éveken keresztül, és hogyan maradt végig két lábbal a földön. Ezt nagyon nagyra értékelem benne, és szerintem tanulhatok belőle a saját karrierem során.
