A versenyző, akiről a világ egyik legnézettebb sportja az elmúlt hat évben szinte egyszemélyben szól. A versenyző, aki minden valószínűség szerint minimum beállítja, sok esetben meg is dönti Michael Schumacher legfőbb rekordjait. Az örökmozgó Lewis Hamilton, aki a képernyőn és a fotókon mutatott arca alapján tévedhetetlen, tökéletes, és mindent megtehet, amit csak akar.
Nos, ugyanez a Lewis Hamilton mégis gyakran igyekszik demonstrálni, hogy ez egyáltalán nincs így. A brit időről időre személyes hangvételben szól milliónyi követőjéhez a közösségi oldalán, hosszú, földhözragadt és emberközeli üzenetben elmondva érzéseit. De sohasem fedett még föl annyit a „másik”, segítségre szoruló, kételyekkel teli, a bezártságban unatkozó önmagából, mint ebben a legutóbbi vallomásában.
„Két oldalam van. Az egyik az, amit a tévében láttok. A mindent beleadó, sikeréhes versenyző, aki akkor jön elő belőlem, amikor lecsukom a sisakrostélyt. Ekkor vagyok igazán elememben, minden félelmemet, bizonytalanságomat és kételyemet félredobom, és teljesen koncentrált vagyok. Ez az állapot egészen addig tart, amíg el nem végzem a munkát. Amikor a volán mögött ülök, úgy érzem, rendelkezem minden szuperképességgel, amiről valaha is álmodtam.”
„A másik oldalam viszont csak én vagyok. Valaki, aki napról napra próbál megbirkózni az élet kihívásaival, akárcsak te. Próbálom megtalálni a belső békémet, beosztani az időmet, megtalálni az egyensúlyt a munka és az élet között, időt szánni a családra és a barátokra, kordában tartani az érzelmeimet és foglalkozni egyéb dolgokkal, amiket szenvedélyesen szeretek. Ahogy sokan közületek, én is csak próbálok boldogulni és a legjobbamat nyújtani mindenben.”
„Nekem is sok nehéz napom van, különösen most, hogy buborékban kell élnünk. Az ember magányossá válik, hiányoznak neki a barátok és a család, az egymás után sorjázó versenyhétvégék között pedig a munkán kívül nem igazán jut idő másra. Hálás vagyok a hozzám legközelebb állóknak, hogy ebben az időszakban is segítenek nekem megtalálni az egyensúlyt, még ha csak szöveges üzenetben, telefonon vagy videóhívással is történik ez.”
„Arra akarok kilyukadni, hogy sohasem szégyen segítséget kérni, vagy elmondani valakinek az érzéseinket. Nem válunk gyengébbé azáltal, ha felfedjük a sebezhető oldalunkat – én úgy gondolom, hogy ez inkább esélyt ad számunkra arra, hogy erősebbek és jobbak legyünk korábbi önmagunknál. Bárhol is vagy a világban, remélem, tudod, hogy hihetetlen, tehetséges, csodálatos és erős személyiség vagy. Bármit is mondjanak mások, tudd, hogy bármire képes vagy, ha arra koncentrálsz. Csak annyit kell tenned, hogy higgy benne és tegyél meg mindent annak érdekében.”
